SZÚRÁS
укол
* * *
уко́л м
* * *
[\szúrást, \szúrása, \szúrások] 1. (pl. tűvel) укол;
2.
sp. (vívásnál) укол;
3. (rovaré) укус;
4.
biz. (fájdalom) колющая боль; колотье;
\szúrás a mellben — колотье/покалывание в груди;
\szúrás az oldalában — боль в боку;\szúrás állt az oldalamba — у меня закололо в боку;
5. (szúrt hely/lyuk) прокол; (szúrt seb) укол
Смотреть больше слов в «Венгерско-русском словаре»
SZÚRCSAP →← SZÚRÁGTA