ÖCS

обычно с притяж. оконч. мла́дший брат м

* * *

[\öcsot, öccse, \öcsők] 1. младший/меньший брат (кого-л.);

az édes öccse volt он был его младшим братом;

biz.

(megszólításként, fiatalabbhoz) \öcsém! — брат, дружок; (lenéző hangnemben) братишка h., nép. браток