VARÁZSLÓ

• волшебник

• колдун

* * *

mn. чародейский;

fn.

[\varázslót, \varázslója, \varázslók] — волшебник, колдун, чародей, заклинатель h.; (mágus) маг; (sámán) шаман; rég. чаровник, чернокнижник, волхв; rég., költ. кудесник; táj. ведьмак