UTAZÓ
путешественник
* * *
путеше́ственник м, -ица ж
* * *
fn. [\utazót, \utazója, \utazók] 1. (utas) пассажир, rég. путник, (nő) пассажирка, rég. путница;
2. (távoli, ismeretlen földrészeket bejáró) путешественник;
tengeri \utazó — мореплаватель h.;
3.
kereskedelmi \utazó — разъездной агент; rég. коммивояжёр
Смотреть больше слов в «Венгерско-русском словаре»
UTAZÓBŐRÖND →← UTAZÓ