BIZTOSÍTÓ
I
mn. 1. (szavatoló) обеспечивающий;
2.
kat. охраняющий, охранительный;
\biztosító alakulatok — охраняющие части;
3. (biztosítással foglalkozó) страховой;
\biztosító intézet — учреждение по страхованию; страховое учреждение;
\biztosító pénztár — страховая касса; страхкасса;\biztosító pénztári — страхкассовый;\biztosító társaság
страховое общество; (tőkés országban) страховая компания;
4. (biztosítást kötő) страхующийся; застраховывающийся;
a \biztosító fél — страховщик;
5. müsz. предохранительный; (rögzítő) стопорный;
\biztosító szelep — предохранительный клапан;
\biztosító szerkezet — предохранительный механизм; предохранитель
h.;
6.
vasút.
\biztosító berendezés — устройство централизации;
II
fn.
[\biztosítót, \biztosítója, \biztosítók] 1. (intézmény
v. egyén) — страховщик;
\biztosító`llami Biztosító — Государственное страхование; Госстрах;
2. bány. (biztosítást végző munkás) крепильщик;
3.
vill. предохранитель
h.;
\biztosító kiégése — сгорание предохранителя
Смотреть больше слов в «Венгерско-русском словаре»
BIZTOSÍTÓANYA →← BIZTOSÍTÉK