BŰZLIK
[\bűzlikott, bűzöljék/büzöljön, \bűzlikenék/\bűzlikene] вонять, durva. смердеть;
\bűzlikeni kezd — завонять;
\bűzlikott a szesztől — от него несло
v. воняло
v. разило вином;
közm. fejétől \bűzlikik a hal — рыба загнивает с головы
Смотреть больше слов в «Венгерско-русском словаре»
BUZOG →← BŰZLENI